miért? ..

Miért van az , hogy amikor valakit igazán szeretek elvesztem?.. bármilyen módon de elvesztem.. :(

Mama: annyira hiányzol.. :( emlékszem mikor régen bármi gondom bajom volt csak felmentem hozzád és elsírtam neked , hogy épp mi bánt.. és te csak megöleltél.. és már azzal megnyugtattál mert tudtam , hogy te mennyire szeretsz és , hogy bármi lesz te mindig ott leszel mellettem és lehet hogy nem láthatlak mindennap .. nem futhatok hozzád , hogy mi fáj.. de tudoom , hogy még mindig vigyázol rám és hogy itt leszel velem örökre.(: sajnálom , hogy olyan kevesett foglalkoztam veled néha .. és ha bunkóó voltam.. sajnálom szeretlek nagyoon és tudod , hogy csak egy kislány voltam.. akkor még nem is gondoltam arra hogy egyszer is elveszíthetlek.. :( :'(


Keresztapu: olyan rossz nélküled.. emlékszem mikor kislányként futkároztam hozzád te meg csaak nevettél és ölelgettél (: mikor folyton a telefonodon csüngtem mert én a kígyós játékkal akartam feltétlenül játszani erre te meguntad és szülinapomra megleptél keresztanyuval egy telefonnal.(: tőled mindig megkaptam bármit is szerettem volna.. de nem is ez a lényeg hanem hogy mindig úgy szerettél volnaa mintha a saját lányod lettem volna.. pont ezért nekem olyan voltál mintha az apukám lennél.. és olyan rossz hogy nem bújhatok hozzád.. hogy nem mondhatom el hogy szeretlek.. és hogy nem lehettem veled .. hogy barom voltam és elhanyagoltalak.. :( sajnáloom .. de szeretleek nagyon ( L ) :'(


Imi: tudom , hogy néha egy idegesítő cafka voltam.. hogy néha úgy viselkedtem mintha körülöttem forogna a világ .. akkor még nem gondoltam bele , hogy lesz olyan amikor már nem leszünk együtt... :( sajnálom , hogy így lett vége.. akkor abba a percben én is úgy éreztem , hogy ez lesz a legjobb megoldás hisz csak öljük egymást.. de amióta nem vagy velem.. amióta nem ölelhetlek át.. nem ölelsz át.. amióta nem csókolsz meg.. mióta nem vagy velem olyan üresnek érzem magam.. olyan értelmetlen minden.. minden másodpercben rád gondolok.. hogyHA akkor ezt csináltam volna vagy azt .. és a többi akkor lehet más lenne.. akkor most nem állna mindennap görcsben a hasam , hogy épp milyen lányt ölelhetsz meg.. vagy , hogy mikor lesz egy másik barátnőd.. tudom , hogy egy idióta barom vagyok sokszor.. de ez csak azért volt mert életembe először tényleg igazán szerelmes voltam.. vagyok és leszek is.. :( lehet hogy te már nem érzel irántam semmit.. megértem.. el kell fogadnom.. hisz lényegében nem rég a tudtomra adtat , hogy nincs sok értelme küzdenem érted.. de szeretni foglak örökre bárki bármit is mondjon.. sajnálom , hogy szakítás kellett ahoz , hogy megtanuljam értékelni azokat az embereket akiket igazán szeretek.. legfőbbképpen köztük téged.. :(

"Szerelmem még zakatol az eltűnt szavak vágányán,
Mondd hogy te is így érzed és halálomig várnál rám
Számomra az elmúlt idő lett a menedékem,
Pár emlékkel most rólad mégis megelégszem.

Félve nézünk egymásra mert kezedben az életem
Az idő tőlem elrabolna és nekem kell védenem
Hogyan állítsam meg? Kérlek mondd el és én úgy fogom!
Már nem akarok felnőni.. halkan suttogom..

Eltűnnék elbújnék,de bárcsak láthatnád
Mert számtalan év nem volt elég amíg vártam rád
De ha nehéz lesz , én úgyis megszököm
Az elmúlás integet és gyáván elköszön

Szívem zenedoboza magát kinyitni még képtelen
Bezárva hallgat benne pár kósza érzelem
Nem hitt bennem más, végül te mondtál le rólam
Ez egyedül nem megy te kellesz hogy megoldjam!!..

Múlnak az évek a szalag lejárta után,
Halványuló lényem egy emlék marad csupán
Egy eltévedt világban egy szenvedélyes lélek,
Ki úttalan utakon ködös rengetegbe tévedt

Végső lehelettel égbe küldött kívánságom nem más
Csak emlékemet őrizd meg bár tudom úgyis megvársz
Egy kis helyet hagyj meg nekem ahol nyugalomra lelhetek,
Hogy tudjam azt nem feled el a szíved mikor elmegyek!

Oly messze száll a szó, de távol még a cél
Vajon megkapod- e mindezt, ugyan nálad partot ér?
A semmibe fog veszni vagy a világ zárja magába
Lesz ki befogadja vagy a magány küldi halálba

Bizonytalan jövő, bizony nem tudom mit tartogat
De bízom benne egyszer talán hallom még a hangodat
Karjaimba borulva csókolod a szám
De addig annyit kérek mindig emlékezz rám...

Hiányzol néha még, látom az arcodat
De filmünk véget ért és nem úgy mint az alkonyat
Mert elsőtétült minden már hova tűntek a színek?
Néha ízekre szednek a szomorú keserű ízek.

Bárcsak akkor haltunk meg amikor elvesztettelek téged én
Mindig tudtad hogy az álom egy halott napon véget ér
Összeköz minket már egy alig látható kis szál
Egy emlék fonál az idők végezetéig kószál.

De reggel mikor a hideg megfogja a lábam,
Rémlik hogy mohón kohóforró tested karjaimba zártam
Próbáltam visszafolytani de kigördült egy könnycsepp
Nem mondom hogy könnyű de álarcot kell öltsek.

A szerelmed így szörnyű talán én voltam a bölcsebb
Hogy ne bántsalak többé meg így kellett hogy döntsek
Még fáj de egyszer szép emlék lesz tán
Bocsáss meg és tiszta szívvel emlékezz rám.

Emlékezz rám mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bártan míg lehunyom a szemem

Emlékezz mennyire szerettél
Mennyire fájt mikor elmentél
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran míg lehunyom a szemem. " .. :(